4. fejezet: Ennyi mindent egyszerre...

Új feji, csak nektek, csak most. De azért lehetne ám komizni... Meg van engedve.. sőt.
Ha nem lesz komi, nem lesz feji.
Ezt is Nikinek, mert nagy az Isten állatkertje..
Nemgáz, h ha nem vágod miről van szó.. Nikim tudja.
Puszi, Judit.

Már majdnem 1 hete voltam együtt Vickel. Kate állandóan róla faggatott. Legalább négyszer kérdezett a hétfői randi részleteiről.
- Istenem Kate! Nyugodj már le! - mondtam az ötödik kérdése után..
- Inkább mesélj... nem hívott még randira?
- Ki? - kérdezett vissza meglepetten.
- Jaj Kate! Mégis ki? Hát Reed!
- Ja, hogy ő! Nem... nem is beszéltem vele már két napja!
- De hát! Nem úgy volt, hogy.. - kezdtem bele, de félbeszakított.
- De igen.. úgy volt, hogy tegnap este elmegyünk valahova, de aztán nem jött, és amikor felhívtam, hallottam ahogy Elena beleröhög a telefonba! El tudod ezt képzelni?
- Elena? Az új csaj? Az a cserediák, nem?
- De... igen ő az. Úgy rebegteti a szempilláit, mintha kötelező lenne.
- És Reed bedől ennek?
- Nagyon úgy látszik!
- Kate! Én a helyedben nem hagynám! Mit képzel ez magáról? Lehetetlen, hogy jobban tetszik neki Elena. Egyáltalán nem is ismeri!
- Hát... meg kell hagyni, hogy szép csaj!
- Kate! Nálad nem jobb csaj! Semmi esetre sem! És egyáltalán nem értem mit eszik rajta Reed.
- Azt én sem!
- Jaj, Kate! Lekéssük az órát. - mondtam meglepett hangon, mikor hallottam a csengő hangját. Teljesen elfeledkeztem róla, hogy suliba vagyok.
- Jézus! Angol lesz! Remélem még a tanár előtt beérünk! Ha még egy büntetést kapok, akkor apuék nem engednek el.. - gyorsan félbeharapta a mondatot.
- Hová?
- Oh.. mindegy! Gyere siessünk! Még lekéssük az órát! Annyiban hagytam a dolgot, ennek ellenére tudtam, hogy valamit nem árult el. Majd valahogy úgy is ki fogom szedni belőle.

Szerencsére a tanárnő még nem ért be az osztályba, ezért az sem került a tudtára, hogy késtünk. Szerencsére Stelláék befoglalták a helyünket hátul, így nem kellett a tanár elé ülnünk. Köztudottan aki a tanár szeme előtt ül, az vagy sokat felel, vagy sok kérdésre kell válaszolnia. Az osztályunkban mindig Mary és Penelope ült elől. Ők voltak az okostojások. Minden kérdésre gondolkodás nélkül tudták a választ. De azért dolgozatírásnál jól jött a segítségük.

Kis idő múlva a tanárnő is megérkezett. Kezében egy halom papírt tartott, amit gyorsan az asztalára tett.
- Tanárnő azok a múltkori dolgozataink? - kérdezte Anne.
- Igen . Kijavítottam őket, de nem lettek jók, ezért most szóban is fogtok felelni.
- Hát de tanárnő, a múlt órán írtuk a dolgozatot, nincs olyan tananyag, amiből felelhetnénk - vágott a szavába Mary.
- Rendben,a mai órán talán nem, de ezentúl minden órán úgy készüljetek, hogy bármikor felelhettek. Az osztály nagy része megkönnyebbülten felsóhajtott.
- Azért ennyire ne örüljetek, nemsokára kiosztom ezeket a gyönyörűségeket - mutatott a nagy kupac irományra.

Már az óra vége felé járt, amikor a tanár befejezte a tananyagot és kiosztotta a dolgozatokat. Mindenkiét kivéve Amanda-ét, Tiffany-ét, Stelláét , Kate-ét és az enyémet nem.
- Akik nem kapták ki a dolgozataikat, azok a szünetben itt maradnak! Beszédem van velük! - alig, hogy az utolsó mondatot befejezte már ki is csengettek. Csak mi öten maradtuk a teremben a tanárnővel.
- Tanárnő! Ha lehetne megkérném rá, akkor fogja rövidre, mert tornaóránk lesz.
- Jól van lányok, csak azt szerettem volna közölni veletek, hogy mind az öten egyest kaptatok a dolgozatra, ami egyébként mind négyes lett volna, mert minden kérdést jól válaszoltatok volna, ha nem mindegyik feladatlapon minden kérdésre ugyanazt a jó vagy rossz választ adtátok volna. Ha halljam ki másolt kiről?
- De tanárnő! Mi pótló dolgozatot írtunk meg két tanár is jelen volt, közülük az egyik ön volt. Ráadásul nem ültünk egymás mellett, szóval nem értem, hogyan másolhattuk volna egymásról. - fakadtam ki.
- Ebben igaza van Miss Trenton, de akkor sem adhatok rá másik jegyet.
- De tanárnő! - háborogtak most már a többiek is.
- Nem vitatkozom veletek lányok! De adok lehetőséget a javításra! Jövő héten újabb dolgozatot fogtok írni! - fejezte be és kiment a teremből. A többiek már a menzán ültek. Vick éppen Michael-lel beszélgetett, de ott ült az asztalunknál Adam, Kevin és Reed is.
- Na vajon hol hagyta Elenát? - kérdezte halkan Kate.
- Nem tudom - válaszoltam. Tiffany a beszélgetésünket már nem hallotta, mert már Adam ölében ült.

Igen, Tiff és Ad már két hónapja járnak.

Én is odasiettem Vickhez és mivel háttal volt a nyaka köré fontam a kezemet és halkan felnevettem. Lassan megfordult, ő is elmosolyodott és egy csókot lehelt az ajkamra. Most már én is az ő ölében ültem.

- Képzeld kicsim! Az irodalomtanárnő mind az ötünknek egyest adott az utolsó dolgozatra. Állítólag minden kérdésre egyforma választ írtunk. Egyikünk sem ült a másik mellett, lehetetlen lenne így a másikról puskázni. Én meg bekamuztam neki, hogy tesink lesz, csakhogy hamarabb szabaduljunk.
- Ezt nem értem! Hiszen az utolsó dogáról hiányoztál! Vagyis mind az öten. De a kamuzást jól csináltad. - tette hozzá és rám kacsintott.
- Igen.. így van. Most meg magolhatok a jövő heti dogára. Ez nagyon nem lesz jó! Jövő héten doga, három hét múlva pedig vizsga!
- Tényleg! El kellene kezdenem magolni arra is! - szólt közbe Stella. - Jó, hogy eszembe juttattad!
- Nagyon szívesen. Hol van Kate? - kérdeztem, mikor nem láttam őt az asztalnál.

Kate megszokott helyén Elena ült, aki próbált érthetően beszélni - viszont ez nem nagyon sikerült neki. Végül hagyta az angolt és spanyolul folytatta. Nem sokan értették mit mond. Én viszont pont benne voltam abban a néhány emberben, aki nagyon jól beszéli a spanyol nyelvet. Magamban fordítottam a szövegelést, de nem nagyon figyeltem rá. Hirtelen olyan mondat hagyta el a száját, ami miatt rá emeltem a tekintetemet. Nagyon mérgesen néztem rá, aztán visszakiabáltam neki és kiviharzottam az ebédlőből. Egyszer néztem vissza az ablakon keresztül, láttam hogy Vick sem ül már a helyén.
- Leilah! - hallottam ahogy a nevemet kiáltja a hátam mögül.
- Várj már meg! - Lassítottam, így gyorsan beért engem, megfogta a kezemet, aztán szembe fordított magával.
- Mi történt kicsim?- kérdezte aztán.
- Te nem hallottad mit mondott Elena Kateről?
- Szívem én nem értek spanyolul. Én franciát tanulok.
- Óh, tényleg... na mindegy inkább nem részletezném.
- Ezért volt ez a nagy felindulás?
- Igen. Hogy mondhat róla ilyet? Nem is ismeri!
- Valóban igazad van.
- Reed milyen nyelven tanul?
- Hú.. Azt hiszem spanyolul. Miért?
- Akkor nem értem.. hiszen ő is érti amit Elena mond.
- Igen érti. De mi van ezzel?
- Hiszen Kateről beszélt. Hát Reed nem tudja, hogy Kate hogyan érez iránta?
- Kate? Hú.. nem is tudtam. Ezek szerint Reed sem.
- Szólnál majd neki valamit, de ne konkrétan célozz rá, hogy bejön Kate-nek. Kérlek! - mondtam és a legszebb mosolyomat öltöttem fel, aztán rebegtetni kezdtem a szempilláimat.
- Kapok érte jutalmat? - incselkedett.
- Óh... igen jó sokat. - mondtam, és már rá is csimpaszkodtam a nyakára, hogy meg tudjam csókolni őt.